A magyar parlamentben írta alá a Vadvédelmi Tanácshoz való csatlakozásról szóló dokumentumot a kínai vadvédelmi szervezet vezetője. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elsőként az ázsiai országot hívta meg hivatalosan a 2021-es Vadászati Világkiállításra.
A magyar parlament Gobelin termében írta alá a kínai állam vadvédelmi szervezetének vezetője a Nemzetközi Vadvédelmi Tanácshoz (CIC) való csatlakozás dokumentumát. Az eseményen részt vett házigazdaként Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, a Magyar Országos Vadászati Védegylet elnöke is.
A CIC elnöke, George Aman köszöntőjében kiemelkedően fontosnak nevezte Kína csatlakozását, mivel így a nemzetközi szervezet immár világméretűvé vált. A szervezet vezetője elmondta: segítséget kívánnak nyújtani Kínának ahhoz, hogy olyan fenntartható vadgazdálkodást és természethasznosítást folytasson, amelynek szerves része a vadászat is.
Li Qingwen, a 600 ezer tagot számláló CWCA vadvédelmi szervezet vezetője elmondta: hasznosítani kívánják a magyar és a nemzetközi tapasztalatokat a vadvédelem és a vadgazdálkodással kapcsolatban. Jelenleg Kína területének 15 százalékát nyilvánították védettnek - e területek kezelésében segítséget jelenthet a számukra a magyar nemzeti parkok rendszere. Kijelentette: a vadvédelemnek fontos része, hogy mostantól szigorúan büntetik a trófeák becsempészését is az országba. Ezzel kívánják megakadályozni, hogy a kínai természetgyógyászatban elterjedt, állati eredetű termékek – például az orrszavútülök, tigrisbajusz – miatt folytatódjon egyes védett állatfajok pusztítása.
Semjén Zsolt az aláírást megelőzően hivatalosan is meghívta Kínát – első államként – a 2021-es Vadászati Világkiállítása, mint kiállító országot. A miniszterelnök-helyettes elmondta: Kínában a kommunista diktatúra legkeményebb éveiben betiltották a vadászatot, amit a vadvilág is megsínylett. Azonban ma már kialakult az a közép- és felső társadalmi réteg, amely nyugati minta szerint akarja élni az életét, ebbe pedig a vadászat is beletartozik.
– A még meglévő vadvilág megőrzése érdekében hathatós lépéseket kell tenni Kínában, és ebben nagy jelentősége lehet Magyarország nemzeti parkok rendszerében kialakult tapasztalatának – mondta Semjén Zsolt. – Mivel szeretnének vadászni, meg kell teremteni ennek a vadgazdálkodási lehetőségeit. A magyar egyetemek és az állami erdészetek képesek olyan tudást átadni Kínának, ami ezt segíti helyben és lehetővé teszi a vadászati kultúra átvételét.
Semjén Zsolt elmondta: a kínai delegáció számos ország vadászati kultúrájával megismerkedett korábban, de "felmérték, hogy a közép-európai vadászati kultúra a világon egyedülálló. Ez pedig a magyar vadgazdálkodás számára óriási lehetőség."
– Olyan vadgazdálkodási gyakorlattal rendelkezünk, amit más ország ilyen minőségben nem tud nyújtani – mondta Semjén. – Ez hatalmas kihívás is, hiszen olyan léptékű piac nyílik meg, amit el sem tudunk képzelni. De nagy elismerés is a vadgazdálkodásnak, vadászati kultúrának és a magyar vadászati törvénynek, aminek elkérték az angol és a német fordítását is, hogy kialakítsák a saját vadászati kultúrájukat. Nagy lehetőség mindezt a semmiből felépíteni, hiszen nem kötik hagyományok. Noha a megállapodásban formálisan nem szerepel a magyar állam, az, hogy erre itt került sor, nagy lehetőségeket nyit a magyar vadgazdálkodás számára.
